Adatkezelési tájékoztató


A természetvédelmi és tájvédelmi szakértői névjegyzékbe vételi eljárás lefolytatása során az eljáró hatóság jogszabály alapján, valamint az eljárás lefolytatásának megkönnyítése céljából hozzájárulás alapján meghatározott személyes adatokat kezel.

Az adatkezelő az Agrárminisztérium (székhelye: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.) önálló szervezeti egységként működő Természetmegőrzési Főosztálya [telefon: (06 1) 795-2398], valamint Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya [telefon: (06 ) 795-2428].

A közigazgatási eljárási kódex vonatkozó szabályozása alapján a hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak, a kapcsolódó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél hozzájárulását adta a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatainak − ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez.

A hatóság természetesen gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok (védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.

A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához − jogszabályban meghatározott módon és körben − megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) rendelkezései szerint a szakértői tevékenységet a hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű,
nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelem kötelezően tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szakértői szakterületet, illetve részszakterületet.

A Kvt., a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló Korm. rendelet alapján az engedélyező hatóság a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet,
mely az alábbi adatokat tartalmazza:

  • a szakértő (szolgáltató) nevét és természetes személyazonosító adatait,
  • a szakértő (szolgáltató) lakcímét, értesítési címét, szervezet esetén székhelyét,
  • a szakértő szakirányú végzettségét,
  • az engedélyezett szakértői tevékenység megjelölését, szakértői szakterületét, illetve részszakterületét,
  • az engedély számát és a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának az engedélyben foglalt területi és időbeli korlátait.

Gazdálkodó szervezet esetében a nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza:

  • a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,
  • az engedéllyel rendelkező tag, vagy alkalmazott nevét a szakértői szakterület, illetve részterület megnevezésével.

A nyilvántartás a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

Tájékoztatom, hogy a névjegyzékbe vételi kérelem formanyomtatványán a kapcsolattartás megkönnyítése céljából e-mail cím fakultatív megadását, illetve a végzettség kötelező megadását is kérjük. A formanyomtatványon az említett személyes adatoknál előre megfogalmazott, jelölhető hozzájárulási nyilatkozat található. Az e-mail címet nem kötelező megadni, de megadása esetén ezt, illetve a kötelezően megadandó végzettséget a nyilvános, webes felületen, a ttsz.am.gov.hu címen közzétett, kereshető nyilvántartásban is megjelenítjük, azonban kizárólag akkor, ha ehhez a szakértő kifejezett, egyértelmű írásbeli hozzájárulását adta.

Tájékoztatom, hogy hozzájárulását bármikor visszavonhatja, a visszavonás azonban nem érinti a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.

 

A személyes adatok gyűjtésének, felhasználásának, kezelésének módja, mértéke, a betekintés lehetőségei

Az eljárás során kezelt személyes adatok fizikai ügyirat formájában, és elektronikusan, webes felületen vezetett nyilvántartásban (az adatkezelési műveletek naplózásával), valamint
az iratszerkesztéshez szükséges mértékben az ügyintézők számítógépén, illetve a döntésekbe foglalva az intézményi hálózaton is megjelennek. A materiális formában létező iratok irattárba helyezésig zárt iratszekrényben vannak elhelyezve. Az Agrárminisztérium a materiális iratokat a mindenkor hatályos iratkezelési szabályzat és irattári terv szerint kezeli és őrzi meg.

A személyes adatok kezelése kizárólag a döntéshozatallal összefüggésben, az ahhoz szükséges mértékig történik. A szakértői tevékenységet engedélyező eljárás pozitív döntéssel való lezárásakor az eljáró hatóság törvény alapján köteles a jogszabályban meghatározott adatok nyilvántartásba vételére és nyilvános közzétételére. Ennek célja nemcsak az, hogy hatósági engedélyezési eljárás során a közreműködő szakértő szakértői jogosultságának megléte ellenőrizhető legyen, hanem a szakértői munkák megrendelői körének tájékozódását is szolgálja.

A szakértői nyilvántartásban jogszabály alapján mindaddig szerepel a szakértő, amíg az eljáró hatóság vissza nem vonja az engedélyét az alábbi okokból:

a) a visszavonást az engedélyes maga kéri,

b) az engedélyes elhalálozott,

c) az engedélyessel kapcsolatban az engedély megadását követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakértői tevékenység folytatására való jogosultság engedélyezését nem tette volna lehetővé,

d) az engedélyesről a szakmai tevékenység ellenőrzése során megállapításra került, hogy tevékenységét nem a hatályos jogszabályoknak, műszaki követelményeknek megfelelően végzi.

Tájékoztatom, hogy az Agrárminisztérium törvény előírása alapján az adatkezeléssel kapcsolatban rögzített adatokat a kezelt adat törlését követő további tíz évig köteles megőrizni.

A nyilvánosan közzétett szakértői névjegyzékben személyes adatok kizárólag olyan mértékben jelennek meg, hogy az a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tegye. Hatósági eljárás vagy jogi vita esetén a hatóság illetve a bíróság adatszolgáltatásért közvetlenül a nyilvántartást vezető hatósághoz fordulhat.

 

Kockázatok és garanciák, az adatkezeléssel érintett személy jogai

Az eljárásban közreműködő ügyintézőt, a szignáló és a kiadmányozásra jogosult vezetőt, valamint az ügykezelőt az eljárás során birtokába jutott adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, melyről a kötelezett írásban nyilatkozott.

A névjegyzékbe vételi eljárás lefolytatása, valamint a nyilvántartás kezelése során jelentős, érdemi adatkezelési kockázat nem merül fel. Az ügyintézők számítógépén tárolt, a személyes adatokat legszélesebb körben tartalmazó, megszerkesztett iratokhoz az ügyintéző saját, titkos jelszavával fér hozzá, jelszó hiányában pedig kizárólag az informatikai támogatást végző személyek juthatnak hozzá, azonban őket is írásbeli nyilatkozattal megerősített titoktartási kötelezettség terheli.

A személyes adatok különös esetben az eljárásban közre nem működő, az intézményben munkaköri kötelezettségből kifolyólag jogszerűen tartózkodó személy tudomására is juthatnak, úgy, hogy engedély nélkül betekintenek a fizikai formában létező iratokba, visszaélés esetén e személyek azonban fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartoznak a munkáltatónak.

Az Agrárminisztérium adatkezelési tevékenységéért az érintettel szemben teljes körű kártérítési felelősséggel tartozik, kivéve, ha a kár a károsult vagy a jogsérelmet szenvedő személy szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

A személyes adatainak kezelésével érintett személy (kérelmező vagy szakértő) kérésére tájékoztatást kaphat a róla kezelt adatokról, az eljárás irataiba és a nyilvántartásba az iratbetekintés szabályainak megfelelő alkalmazásával, díjmentesen betekinthet, és erre irányuló kérelmét személyesen és írásban (e-mailben is) benyújthatja, illetőleg helyesbítést kérhet, vagy (a nem jogszabály alapján kötelezően kezelt adatok esetében) gyakorolhatja a tiltakozáshoz való jogát.

A szakértő jogosult arra, hogy a hozzájárulása alapján kezelt (tehát nem jogszabályban meghatározott) adatainak tekintetében gyakorolja elfeledtetéshez való jogát is, azaz kérheti személyes adatainak végleges törlését is. Szintén jogosult adatainak törlését kérni abban az esetben, ha az adatkezelésre az eredeti célhoz már nincsen szükség. Az adatkezelő Agrárminisztérium hivatalból törli a személyes adatokat a jogszabályban meghatározott további esetekben, a személyes adat további megőrzése azonban jogszerű, ha jogi kötelezettségnek való megfelelés, közérdekből végzett feladat végrehajtása, közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy jogi igények előterjesztéséhez szükséges.

A szakértő az alábbi esetekben kérheti személyes adatai kezelésének átmeneti korlátozását:

  • vitatja az adatkezelőnél rendelkezésre álló személyes adatainak pontosságát, helytállóságát vagy hiánytalanságát, és a kezelt személyes adatok pontossága, helytállósága vagy hiánytalansága kétséget kizáróan nem állapítható meg, a fennálló kétség tisztázásának időtartamára,
  • az adatkezelés jogellenes, így az adatok törlésének lenne helye, de az érintett írásbeli nyilatkozata vagy az adatkezelő rendelkezésére álló információk alapján megalapozottan feltételezhető, hogy az adatok törlése sértené az érintett jogos érdekeit, a törlés mellőzését megalapozó jogos érdek fennállásának időtartamára,
  • az adatkezelés jogellenes, így az adatok törlésének lenne helye, de az adatkezelő vagy más közfeladatot ellátó szerv által vagy részvételével végzett, jogszabályban meghatározott vizsgálatok vagy eljárások − így különösen büntetőeljárás − során az adatok bizonyítékként való megőrzése szükséges, ezen vizsgálat vagy eljárás végleges, illetve jogerős lezárásáig,
  • az adatok törlését követően, dokumentációs kötelezettség teljesítése céljából az adatok megőrzése szükséges, az adatok törlését követően további tíz évig.

A korlátozás időtartama alatt az Agrárminisztérium a személyes adatokat kizárólag tárolja, a honlapon nyilvánosan megjelentetett szakértői névjegyzékből pedig ideiglenesen eltávolítja.

Az adatkezelő Agrárminisztérium indokolatlan késedelem nélkül, de legfeljebb huszonöt napon belül köteles az érintett adatkezelésre vonatkozó kérését megvizsgálni és teljesíteni, vagy a teljesítés megtagadása esetén pedig a fenti határidőn belül indokolnia kell döntését.

A kérelmező vagy a szakértő a személyes adatainak kezelése ellen akkor is tiltakozhat, ha az adatok a közérdek védelme, közhatalmi jogosítvány gyakorlása, harmadik fél jogos érdeke vagy más, jogszabályban meghatározott ok miatt jogszerűen kezelhetők, ebben az esetben viszont az adatkezelő Agrárminisztériumnak kell bizonyítania, hogy kényszerítő erejű jogos érdeke elsőbbséget élvez.

A hivatalos iratokhoz való nyilvános hozzáférés közérdek, ezért adott esetben – mint közhatalmi jogosultsággal rendelkező és közfeladatot ellátó szerv – az Agrárminisztérium a személyes adatokat nyilvánosságra hozhatja.

A személyes adatainak kezelésével érintett személy – érdeksérelem feltételezése esetén − a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat.

Az adatkezelő Agrárminisztérium ellen bírósághoz is fordulhat továbbá az, akinek a megítélése szerint a személyes adatait a személyes adatok kezelésére vonatkozó, jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások megsértésével kezeli. Az adatkezelési követelményeknek való megfelelő működést ilyen esetben az Agrárminisztérium köteles bizonyítani. Az érintett a pert – választása szerint − a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja. A bíróság jogos igény esetén – a jogellenes adatkezelési művelet megszüntetésére, az adatkezelés jogszerűségének helyreállítására és az érintett jogai érvényesülésének biztosítására pontosan meghatározott magatartás tanúsítására való kötelezésen túl – a kártérítés, sérelemdíj iránti igényről is határoz.

A személyes adatainak kezelésével érintett személy halálát követően az elhunyt nevében adatkezelési jogot érvényesítő személy a halál tényét és idejét halotti anyakönyvi kivonattal vagy bírósági határozattal, valamint saját személyazonosságát (és bizonyos esetben közeli hozzátartozói minőségét) közokirattal köteles igazolni.

 

Irányadó jogszabályok:

  • AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2016. április 27-i (EU) 2016/679 RENDELETE a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)
  • Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
  • A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
  • A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
  • Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
  • A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet